Hányattatásom 141. napja (2014.05.22)
...avagy „Potya túra”
Hozzászólás: [ITT]
A tegnapi nap meghozta a gyümölcsét: a súlyom visszaállt a normális mértékre. Az elmúlt héten ugyan a súlyom nem lett kevesebb, szinte grammra megegyezik a múlt heti mérés eredményével. Ez nyilván attól lehet, hogy kevésbé végzek kardió jellegű tornát, inkább hasra edzek (egyelőre kevés sikerrel, de azért nem törtem még le). Bár a kedvesem azzal "biztatott",hogy harminc felett már nem biztos, hogy lemegy az úszógumim, de nem hallgatok rá! :)

Ma kimentünk a piacra reggel, aztán elindultunk Erdőkürtre gombázni. Az elmúlt hét nagy esőzései után azt gondoltuk, hogy rengeteg gombára akadunk majd (a környéken előfordul vargánya is olykor), de csalatkoznunk kellett: alig találtunk szép kalaposokat és amit találtunk azt sem az erdőben, hanem a szántóföld szélén.

Az a tapasztalat, hogy amikor konkrétan gombázni indulunk, akkor ritkábban járunk sikerrel, mint amikor túrázni indulunk és csak úgy "belefutunk" a jóba. A gombák lelkivilága elég nehezen kiismerhető: vannak fajok, amelyek egyszerűen képtelenek megjegyezni, hogy mikor és hol kellene nőniük. Nem nagyon tartják be a szabályokat, így aztán nehéz célzottan utazni rájuk! :)

Az esőzés után garmadával kellett volna találnunk mindenfélét, ám néhány öreg vagy csoffadt példányon kívül csak ízletes csiperkét leltünk. Ahogy azt feljebb írtam, őket is a szántóföld bolygatott részén, nem az erdőben. A sikertelenség ellenére viszont jól éreztük magunkat! Kedvesemmel kellemes volt bolyongani az érintetlen erdőrészeken, sétálni a szép tölgyesekben.

komment írás
Neved: (Ha regisztrálsz, nem írhat más a nevedben!)

...Avagy a fogyókúra története szubjektív szemmel...