Hányattatásom 154. napja (2014.06.04)
...avagy „Sült krumpli”
Hozzászólás: [ITT]
Ma brassóit rendeltek a csemeték, s mivel azért az nem egy könnyű dolog, igyekeztem valami könnyebb levest készíteni hozzá. Végül a brokkoli krémleves mellett tettem le a voksom: én ezt nem szoktam habarni, illetve nem használok hozzá tejszínt sem! Hogy tényleg könnyű legyen, bele szoktam főzni egy szép nagy krumplit, majd amikor már jól megpuhultak a brokkoli virágok, néhányat kihalászok belőle, a többit pedig aludttejjel leturmixolom (előtte az aludttejről leöntöm a savót). Ilyenkor még utánafűszerezek, egy picit megrottyantom és visszapakolom bele a már megfőtt brokkolikat.

A brassóival nincs mit tenni: disznóhúsból kell készíteni, zsiradékon, szalonna is kerül bele, szóval semmiképp sem könnyű, fogyókúrás koszt. A krumpli sütésénél kicsit előfőztem - ahogy szoktam - mert így egyrészt nem kell olyan sokáig az olajban sütni, mivel már eleve puhább lesz, másrészt pedig a félig főtt krumpli nem szív magában annyi olajat, mint amit nyersen kezdünk el sütni.

A tökéletes krumpli sütés fortélyáról itt olvashatsz: TÖKÉLETES SÜLT KRUMPLI – Heston-féle hasábburgonya

Persze picit túl van a dolog lihegve, de valóban jót tesz, ha jó minőségű burgonyát használunk, kicsapatjuk a keményítő egy részét, előfőzzük és csak úgy sütjük meg. A tepsiben, serpenyőben vagy sütőben sült krumpliknak mindig jót tesz az előfőzés, valamint a folyamatot is meggyorsítja. Persze nem kell teljesen puhára főzni a krumplit, csak éppen hogy, esetleg félig, de semmiképp sem szét, különben torz, ízetlen, félig sült, száraz morzsalék lesz a végeredmény.

Délután jó nagy bevásárlást tartottunk a Tesco-ba. Holnap grillezett busát fogok készíteni, mivel nagyon jó árban kaptunk. Hmm!

komment írás
Neved: (Ha regisztrálsz, nem írhat más a nevedben!)

...Avagy a fogyókúra története szubjektív szemmel...