Hányattatásom 18. napja (2020.01.24)
...avagy „Lipáz sejtés”
Hozzászólás: [ITT]

Ma megint frissen és kipihenten, ráadásul teljesen egészségesen ébredtem! Elmentünk vásárolni, adtam egy lehetőséget a Szerencsének is két lottószelvény megjátszásával, majd elkísértem a kedvesemet egy darabon a munkahelye felé. …imádom ezeket a reggeli sétákat! Persze a nagy kirándulások ilyenkor zúzmarás időben hiányoznak, de azért ezek a 4-5 kilométeres gyaloglások is jól esnek!

Ebédre sütöttem minimál olajon (értsd egy-két cseppen) fűszeres busaszeleteket a maradék krumplifőzelékhez, amit a sok-sok szálka ellenére jó étvággyal be is faltam. A család nincs oda a „belül tüskés” folyami, tavi halakért, de én szinte válogatás nélkül ezeket is elfogyasztom! Talán a nagyon elhízott, zsíros, tenyésztett potykákért nem gyorsul úgy a pulzusom, de amúgy a szálka-mennyiség nem izgat!

Sikerült napközben dolgozgatnom is, amíg vártam a Klímaváros Kft.-től a szakit, aki a légkondijainkat jött karbantartani.

A túlzabálással kapcsolatos fogyási anomáliával kapcsolatban sikerült találnom egy érdekességet: a lipáz nevű enzimet. Az emberi szervezetben a lipáz több szervben (hasnyálmirigy, bélfal, máj) megtalálható és a zsírok bontásában játszik szerepet. Feltételezések szerint éhezéskor az ezim szintje lecsökken, ezzel elősegítve, hogy a tartalékok lassabban tűnjenek el a szervezetből! Valódi éhezés során ez vélhetően a legoptimálisabb „beállítás”, ám az emberi idegrendszer és önszabályozás nem fogja fel a fogyókúrás késztetést!

Mindenesetre érdekes ez a „nyom”, ezen el lehet indulni! Talán a szervezetnek szüksége van arra, hogy bizonyos időszakonként fogyókúra közben is hozzájusson egy-egy kisebb „zsírfröccshöz”. Persze nyilván nem szükséges olyan zabálást rendezni, mint ahogy én tettem a tesztnapon, de az elmélet talán megérdemel egy kis tesztelést.

komment írás
Neved: (Ha regisztrálsz, nem írhat más a nevedben!)

...Avagy a fogyókúra története szubjektív szemmel...